Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elszabott cipők

2008.11.10

DP

Almási Tamás filmje, a Márió, a varázsló lehetett volna sokkal jobb is. Olyan adottságokkal bírt, amelyek jóval többre predesztinálták. De ezek sajnos benne is maradtak.

Túlfűszerezettség

Kép Ez a film lehetett volna egy valódi dráma, esetleg egy életszagú dokumentarista játékfilm, vagy egy történelmi tabló is. Ehelyett - az alkotói szándéknak megfelelően - egy romantikus mozgókép keveredett ki belőle. A végső fűszerezésnél pedig minden, az előzőekben felsoroltakból került egy-egy csipetnyi a végtermékbe.

A történet a rendszerváltás utáni években, egy isten háta mögötti, Tisza menti faluban játszódik, ahol mindenki éli jól megszokott közhelyszerű vidéki életét: ki dolgozik, ki a háztájiban segédkezik, ki meg a kocsmában mondja naphosszat a tutit.

Figyelembe sem vett apropó

Ezt az állóvizet keveri fel jó alaposan egy olasz cipőfelsőrész-készítő vállalkozó. Ugyanis a derék talján befektető itt akarja beindítani legújabb manufaktúráját.

Az első kimaradt lehetőség ehhez a momentumhoz köthető. Adva volt a sansz egy kiváló szociografikus műhöz, főleg abból a szemszögből, hogy - egy jól kiszámítható dramaturgiai fordult nyomán - az itáliaiak továbbálltak az olcsóbb munkaerő irányába. De Almási szemlátomást nem ezzel akart foglalkozni.

Semmi sincs ingyen

Kép Tehát az olasz nagyiparos már puszta jelenlétével is megbolygatja a falu szokásos életét. Az kiválóan meg van jelenítve, hogy női alkalmazottaiban - ahogy az egy gáláns olaszhoz illik - felszínre segíti a korábban feltehetőleg elhanyagolt női identitásukat. De semmi sincs ingyen: természetesen behízelgő modorával ki is használja őket. Szerencsére nem szexuális úton - Almásinak volt lélekjelenléte nem erre terelni a filmet. Hanem egy kis túlóra, rövid szünetek formájában rágta szánkba a mondanivalóját.

A történetnek ez a szála is izgalmas lehetett volna, de a készítőket ez sem érdekelte, így megelégedtek azzal, hogy didaktikusan prezentálták a kizsákmányolást.

Sablon sablon hátán

És akkor elértünk a fősodorhoz, a "szerelmes" részhez. Fájdalom, de a film központi eleme is hasonlónak bizonyult az előzőekhez. Annyit elárulnánk, hogy a címszereplő (Franco Nerot Almási bevallottan csak a neve miatt kérte fel erre a szerepre) a jóról a rossz oldalra történő átjátszása már-már bosszantóan sematikus.

Kép Itt akkor kitérnénk a további szereplőkre is. Nyakó Júlia hozza a kötelezőt, holott szerepe - hasonlóan az egészhez - nem volt kiforrott. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy orgánuma valósággal félelmet keltő. A megszokottból kiforduló férjet kiválóan adja Egyed Attila. S ami még pozitív, hogy mellékszerepekben remekül mutat mind Szirtes Ági, Mucsi Zoltán vagy éppen Gyabronka József is.

Kapkodó massza

S nem szabad a dicsérettel fukarkodni, ha Beck György képei kerülnek terítékre. Egyszerűen lényűgözőek. Ha valamiért érdemes beülni erre a mozira, akkor ez az.

Sajnos mindez nem mondható el Dés László zenéjéről. Halálosan unalmas, ahogy a mozgóképekhez komponálja, immár évtizedek óta a ugyanazt a zenét!

Almási úgy kezdhetett bele a forgatásba, hogy maga sem volt tisztába azzal, hogy mit is akar. Így egy teljesen érdektelen, kapkodó masszát tett le az asztalra. Sokszor úgy tűnt, hogy nem volt előttük a forgatókönyv (pedig ezt Almási és Halász Margit jegyzi), s így csak a fejetlenség köszönt vissza a vászonról.

Márió, a varázsló (magyar-olasz, 97 perc, 2007) rendezte: Almási Tamás
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Szeged

(Kiss Sándorné, 2008.11.11 15:22)

A kritikát író kissé nagyképű és sok ponton leegyszerűsít. Én is láttam a filmet, s bár valóban nem lett tökéletes, azért egyáltalán nem lett nem érdektelen és kapkodó massza. Ráadásul ha a többi magyar filmhez viszonyítjuk, még így is a jobbak között említhető.
"Nyakó Júlia hozza a kötelezőt, holott szerepe - hasonlóan az egészhez - nem volt kiforrott. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy orgánuma valósággal félelmet keltő." - Eléggé tapló vélemény egy színészi alakításról. Az említett színésznő nekem sem kedvencem, de vitathatatlanul hatalmas alakítást nyújt ebben a filmben.
Javaslom a kritikát írójának, hogy vegyen kicsit vissza az arcából legközelebb.

Budapest

(hébp, 2008.11.11 15:09)

Ez a kritika egy nagy baromság.